portrait

Subdimension

From beyond.... Treasures from a long forgotten fileserver (from 1999-2014)

Reblogged: A Hochdeutsch ostobaság

theycalledhimsanyi:

odiledette:

demtagseindeutscheswort:

Szókimondó szavak, vigyázat.

Provokatív, megosztó címadás! Remek nyelv a standard német német egyébként, nincsen vele bajom, ismerek szexi embereket, akik nagyon szépen beszélik, ach, komm schon, Peter, das ist doch furchtbar, mondják, és rebegtetik hozzá kedvesen a szempillájuk, de a magyarokat a tanulására kényszeríteni elbaszottul nevetséges és borzasztó. Szerintem hagyni kéne a picsába az egészet, és tanuljunk az iskolában inkább osztrákul. Vagy svájciul. Hallod, nekem mindegy. Most pontokba fogom szedni, hogy miért. Ja kurvára nem tudok osztrákul, szóval svájci német példák lesznek bigtájm, de úgyis hasonlít, mert mind a kettő bajor. Majdnem.

1. A svájci meg (asszem) az osztrák r ugyanolyan lebbentett, mint a magyar, viszont a német német a veláris és az uvuláris között szánkózó réshang, amelyik a magyarba kurvára nincs. (A leghasonlóbb dolog a szóbelseji magánhangzók közötti h, pl tehén! Próbálják ki otthon is.) És akkor a magyarok ott halálhörögnek a Rigóba, a szerencsétlenek, mert az autentikus, a Bismarck pedig sír. Ezentúl az osztrákba nincs hehezettség, ami a magyarba sincs, annyira nincs, hogy ide se írom, mi az, mert úgyse értenék, de a német németbe nyilván van. Viszont a svájciba van hosszuság, és olyat pl egy angol kurva nehezen tanul meg, mi meg csak kacsintunk és azt suttogjuk hogy pötty pötty pötty. A svájci ráadásul rotikus is, azaz kimondja az r-eket, és ez közelebb áll a magyar néplélekhez, mert a magyar is. Ugyanilyen alapon skótul kéne tanulni az angol angol helyett, but I digress. Meg ugye az összes ilyen tájidegen hangot koartikulálni kéne, az végképp nem megy senkinek, és a lebbentett r amúgy is nemzeti kincs, mint az Aggteleki cseppkőbarlang, szóval fenékig.

2. A svájci letarolta a szóvégi n-t (illetve kötőhangzót csinált belőle, de most ne ragadjunk le ezen), és ezzel kipusztult a német német morfológia visszataszító és undort keltő zárványa, a tökéletesen céltalan és felesleges melléknévragozás, amelyik a német német morfológia másik visszataszító zárványával, az űrbe ide-oda röpködő féltucat különböző többesszámosztállyal együtt indokolatlan értelmetlenséget alkot, és én is mindig elbaszom. De ezzel nincs vége! A svájciban ezen túlmenően nincs tárgyeset meg birtokos eset, és ezek közül az előzőnek már úgysincs semmi értelme, mert csak hímnembe van, ami úgy a gyakoribb szavak 25 százaléka (tipusra, gec) az utóbbi pedig egyszerüen velejéig gonosz. És aki azt mondja, hogy ezek nélkül csökken a nyelv kifejezőereje, mert a Peter hat Tibor ermordet mondatba nem tudjuk, hogy ki ölt meg kit, és az különben is helyesen wegen des Hundepenises, és nem wegen dem Hundepenis, azt addig fogom ütni minden olyan germán nyelv leíró nyelvtanával, amelyikbe egyik eset sincs (segítek, az összes többi baszdmeg), amíg magyarul is elfelejt. (Jó az izlandiba asszem van birtokos eset, de talán most az így ne legyen már összehasonlítási alap.) Nincs vége a gyönyörnek! A svájciba az összes alárendelő szót felváltotta a wo (az osztrákban a wie-nek voltak ilyen irányu törekvései), mindent lehet becézni, ha nem jut eszedbe a neme, és minden személynév elé kijár a határozott névelő (mint a magyarba, mármint az enyémbe), így megválhatunk az olyan lenyűgöző schriftdeutsch mondatoktól, mint az Andreas stellte Timo Bastie vor, ahol igen komoly agytorna kideríteni, hogy mi csinált mivel mit. Ja és a Preteritum is kihalt a gecibe, a Past Perfecttel meg a többi, az angolba is komoly áldozatokat szedő aspektuskrosszóverpszeudóigeidővel együtt, és bár cserébe van kötelező kötőmód, de hát az élet nem egy fáklyásmenet, meg az olyan szép.

3. A délnémet szókincs, ideértvén egy csomó fix kifejezést sőt baszki szintaktikai szerkezetet, az osztrák megszállás alatt eltöltött évszázadok során masszívan átjárta a magyar nyelvet, bár az ezért felelőssé tehető kétnyelvü polgárság már teljesen eltünt, leszámítva a Turiszt Büfé teraszán dohányzó zsidó nőket, de ők már úgyis mind kiköltöztek Berlinbe, bár van, amelyik Párizsba, őt innen csókolom. De a szavak nagyrésze maradt, a kifejezések szintúgy, és ezek a német németbe elvétve azonosak. Néha igen, mint a Fragebogen meg a mittudoménmiafasz, de azt például önök tudták, hogy a fénykép osztrákul Lichtbild? Én percekig sikoltottam a gyönyörtől. És ilyenből baromira sok van. De szóval beiratja az apuka a kislányát német tagozatra, és akkor a kislány megtanulja az első órán, hogy Brötchen, de tényleg, mi a geci az a Brötchen? És ha fény derülne arra, hogy ezt a kurva péksüteményt osztrákul Sämmeli-nek hívják, a kibaszott kiflit pedig Gipfelinek, akkor beszivárogna a világba egy marék értelem, de így nincs semmi, csak a kilátástalanság meg a Brötchen, miközben esik az eső, és a háttérbe a Víg Mihány hegedül. (Tényleg, mi volt német németül a kifli, gondolom Schlaugbackwerk, vagy valami hasonló faszság.)

4. Ja de a német német a kúltúra nyelve, mi, csak közben egyrészt nem tudok egyetlen német írót se felsorolni azok közül, akiket szeretek, aki tényleg német lenne, leszámítva a szerencsétlen balfasz Thomas Mannt, meg azt a tagot, aki a kengurus könyvet írta, az vicces volt, kenguru, hehe, másrészt meg mi úgyis mindig egy igen határozott keleteurópai csavarral fogunk németül beszélni, és akkor már olyan mindegy, hogy melyik változatot törjük. (Illetve nem, mer törhetjük azt is, amelyiket könnyebb volt megtanulni eleve.)

5. A svájciaknak több a pénze.

Na, remélem, mindenki vette a lapot, bár nyilván nem, mert ennek nincs értelme, meg ugye a skandináv országokban is kisebbfajta kúltúrális forradalomra volt szükség, hogy az amúgy kizárólag amerikai sorozatokat, filmeket, és nemtudommit, időjárásjelentést néző lakosságot ne harmincas évekbeli BBC felvételekről próbálják angolul tanítani, hogy úgy beszéljenek, mint valami elbaszott George Orwell. De azért végső érvként pedig nagyon jó az osztrák hiphop.

image

overgifs:  i sometimes think about this girl i hope she’s well

hénr

Sep 1, 2014 104 notes

Answer

  • demtagseindeutscheswort:

    Heló. Én Újzélandon lakom, és megyek majd Európába, és útba esnek dolgok, mit például Ázsia. Arra gondoltam, hogy megállok valahol két napra odafele is, meg visszafele is, és császkálok. Olyan nagyobb hubok jönnek szóba, mint Hong Kong, Bangkok, nemtudom, Jakarta, meg én Saigonon gondolkodom erősen. Az úgy egy kicsit többe kerülne, mint a közvetlen járat, de nem sokkal. Ezt eddig egyszer csináltam meg, Szingapúrban, az olyan volt, mint ha Budaörsön töltöttem volna két napot. Most hová menjek?

  • unatkozorobotok:

    Ezt közzéteszem, hátha valaki mást is érdekel, remélem nem haragszol meg.


    Hongkong: jóval nagystílűbb, mint Szingapúr, nincsenek annyira elsimítva az élei, tehát inkább egy itt-ott koszos cyberpunk világ a számítógéppel generált szingapúri tökéletességhez képest. A skyline fantasztikus, a kaja nem kevésbé, ez nagyjából az ázsiai New York, ahol mindenre talál megoldást az ember. Ráadásul 2-3 nap alatt ki lehet pörgetni, vészhelyzetben még Makaóba is át lehet pöccenni (1 óra speedboattal, kizárólag éjjelre érdemes odamenni). 9/10

    Bangkok: kevésbé lenyűgöző - az ázsiai Bukarest, tele patkányokkal, a
    kulturális látnivalók/palotanegyed rendben van (de nem vág földhöz), kaja fasza és olcsó, enyhe káosz, de azért közel sem olyan durva, mint mondjuk Manila. Közlekedés kissé döcögős, mindig dugók vannak (pláné, hogy az évek óta tartó tüntetések néha egész városrészeket zárnak le), a kurvanegyed a legérdekesebb (Total Recall-szerű rózsaszín neonos, füstös világ, hatalmas kurvaplázákkal, elefántok az utcán stb.). A buliknak éjjel 1-kor vége. 8.5/10

    Dzsakarta: ez Bangkok nagyobb, fogyatékos tesója, teljesen véletlenszerű városrendezéssel, ahol a nyomortelepek közvetlen közelében Starbucks és csillogó felhőkarcolók találhatók. Tele van fixis hipszterekkel! Kaja közepesen szar, kulturális látnivaló nem sok, viszont Bangkoknál erősebb az Ázsia-faktor. Közlekedés borzasztó, repülőtérről a “központba” akár 2 óra is lehet, minden más helyre tuktukkal érdemes menni. Vannak bulik is, és itt a legszebbek az utcalányok! 6.8/10

    Saigon: itt nem voltam sajnos.

    Kuala Lumpur: egyik kedvenc városom, ahol az utóbbi években gyakrabban megfordultam, mint Budapesten. Kaja tíz per tíz, az egész hangulat nagyon érdekes, trópusi modernizmus ázsiai köntösben, mindez nagyon pici alapterületre besűrítve. Viszont ha nem szeretted Szingapúrt, akkor ez sem fog tetszeni, mert még provinciálisabb. Ráadásul egyre inkább a masszív üzleti urbanizáció áldozatává válik, a koloniális épületek eltünedeznek, és már csak a Chinatown-ban lehet csótányokat látni. 9/10

    Tokió: ha szóba jöhet, akkor mindenképp, teljesen elképesztő űrváros, vidámpark felnőtteknek, ami már önmagában megér egy fullos repjegyet. Érzékszervi túladagolás, félkarú transzvesztita kotaku-eladók, náci boltok, szürreális szexshopok, remek bulik. Az ember ebben a városban folyamatos eki-tripen érzi magát. Itt egy remek oldal a látnivalókról. Nyugodt szívvel 10/10

    Manila: Ahogy egyszer írtam, “Manilában sétálni egy kemény munkával járó könyörtelen túlélőharc, százfelől érkező veszélyek, kátyúk, pöfögő jeepneyk, csövesek, motorok, rendőrők elhárítása, mindehhez agybénító szmog és zaj - ez a gennyes város nullahuszonnégyben pumpálja belénk fekete, sűrű, gyilkos mérgét.” 5/10

    Bővebben ezekről a városokról: kurvázni ázsiában , egy nap a városban: tokió 1 és tokio 2


Sep 1, 2014 88 notes

The “Hot List” of World’s 10 Top Countries: You'll Never Guess Who's the Winner... ∞

Sep 1, 2014 1 note

nagyon gáz, ∞

deadheadingcrew:

psychedelicdrug:

prajmi:

pc46425:

deadheadingcrew:

psychedelicdrug:

hogy egyesek rebloggolják jennifer lawrence privát fotóit, amiket nyilván nem a nagyközönség számára készített. nem gondoljátok, hogy ezzel mások privát szférájának megsértése mellett teszitek le a voksotokat? szégyelljétek magatokat.

keress rá és…

Valami nő abból az izéből.

Tovább, ezt már kifiguráztam. Ez valami sorozat, amit nem nézek, vagy egy film, amit nem láttam?

lényegtelen [hogy kicsoda JL] abból a szempontból, hogy a visszaélés visszaélés - akkor is, ha éppen az én képeim terjednek a neten. más kérdés, hogy ebben az esetben a fotóknak értéke van, ebből pedig profitálnak a gusztustalan hiénák, sokan pedig asszisztálnak is ehhez.

az embernek általában nincs túl sok haszna abból, ha a képei a neten terjednek. még a 640x480-as felbontás is alkalas arra, hogy lopják. én akkor szedtem le mindent a netről (nem volt túl sok kint), amikor egy dél-amerikai újság használta egy képemet mindenféle értesítés, egyéb nélkül. szabad prédának gondolta.

Kedves psychedelicdrug, JL nagy valószínűséggel ugyanúgy nem bánja, hogy ezek a képek kikerültek róla, mint a legtöbb celeb társa. Tudniillik abból élnek, hogy emberek kíváncsiak rájuk.

Ha JL nagyon nem örülne ennek, akkor az ügyvédei falkában csüngenének a prominensebb média nyakán. Van elég pénze és hatalma, hogy megkeserítse a pletykalapok életét. Az egyszer felkerült képeket nem tudná eltüntetni persze, de azt simán megakadályozhatná, hogy fű-fa-virág publikálja. Nem teszi, és jó okkal nem teszi. 

Showbiz.  Egyáltalán nem mindegy tehát, és nem is összemosható, hogy egy civil (mondjuk a te) képei kerülnek ki, vagy egy ebből élő celebé.

Sep 1, 2014 38 notes

Oravecz Nóra ∞

pajorimre:

subdimension:

znotcute:

valogataskazi:

pajorimre:

Hiányzott, mint egy végbéltükrözés.
Szerintem bekövetem és elkezdem szívni a vérét. :)

Irigy kecik vatytok

én követem egy ideje. és nem tudok azóta belekötni, mióta tudom, hogy erősebb a célközönsége, mint Grecsó Krisztiáné. Naponta szembetalálkozom  tőle vett idézetekkel. lelki szemeim előtt látom, ahogy az idióta fodrászpicsa benedvesett combközéppel nyomja a ctrlvé-ctlrcét és selyempárnán nyújtja karmazsinba csomagolt kis szívét. holott az egész nem más, mint kurva egyszerű mondatok, szavak, amelyeket a magát írónak nevező nőszemély felvesz a földről, ráköp kétszer, beletörli az istentudja milyen disegnos mellényébe és más értelmet ad az amúgy értelmes szavaknak.  az olvasó pedig esztétikusan összerakot sorokat lát, de nem az író saját szenvedélyét kapja, mert a fenti fogreklám ahhoz buta, hogy lemeztelenedjen önmagáig. tipikusan négy oldalról körülzárt ízléstelenség, hatásvadászat.

és azért néha elgondolkodok coelho, müller, oravecz meg hasonló semmitmondó írok olvasása közben, hogy pár év múlva elfelejtük, mi is az az ízléses irodalom, mert ezektől a szar utánzatoktól már nem látjuk az eredeti formát.

na, takarítok tovább.

Azért nyugtassatok meg, hogy ezeket még mindig nem kötelező olvasni.

Epszlutli nem kötelező. De azt sem kedvelem, ha csak úgy szembejön velem.

Ugyanmár. Annyi szörnyűség jön szembe az emberrel, hogy miért pont egy tehetségtelen, üres, divatmajmon kell fennakadni. 

A régi időkben - Peppa Pig szavaival élve: in the olden times -, a három TTT világának voltak olyan kellemes mellékhatásai, hogy ilyen oravecznórizmus nem szökkent szárba, mert a kiadók nem profitra hajtottak, így az akkori kiadók nem voltak rákényszerítve, hogy ennyire a nép kedvére tegyenek. (Mert nincs kétségem felőle, hogy igény akkor is lett volna rá.)

Having said that, is úgy gondolom, hogy Oravecz ide vagy oda, alapvetően járhattunk volna akár jól is, azzal a rendszerváltással.

Azt sokkal jobban sajnálom, hogy nem látom szembejönni az igazán igényes, korszakalkotó 21 századi magyar irodalmat. Ez minden bizonnyal főleg az én hibám, de azért gondolom egy új Szerb Antal, Ady vagy Kosztolányi híre eljutna idáig is hozzám, ha volna.

Aug 31, 2014 93 notes

Oravecz Nóra ∞

znotcute:

valogataskazi:

pajorimre:

Hiányzott, mint egy végbéltükrözés.
Szerintem bekövetem és elkezdem szívni a vérét. :)

Irigy kecik vatytok

én követem egy ideje. és nem tudok azóta belekötni, mióta tudom, hogy erősebb a célközönsége, mint Grecsó Krisztiáné. Naponta szembetalálkozom  tőle vett idézetekkel. lelki szemeim előtt látom, ahogy az idióta fodrászpicsa benedvesett combközéppel nyomja a ctrlvé-ctlrcét és selyempárnán nyújtja karmazsinba csomagolt kis szívét. holott az egész nem más, mint kurva egyszerű mondatok, szavak, amelyeket a magát írónak nevező nőszemély felvesz a földről, ráköp kétszer, beletörli az istentudja milyen disegnos mellényébe és más értelmet ad az amúgy értelmes szavaknak.  az olvasó pedig esztétikusan összerakot sorokat lát, de nem az író saját szenvedélyét kapja, mert a fenti fogreklám ahhoz buta, hogy lemeztelenedjen önmagáig. tipikusan négy oldalról körülzárt ízléstelenség, hatásvadászat.

és azért néha elgondolkodok coelho, müller, oravecz meg hasonló semmitmondó írok olvasása közben, hogy pár év múlva elfelejtük, mi is az az ízléses irodalom, mert ezektől a szar utánzatoktól már nem látjuk az eredeti formát.

na, takarítok tovább.

Azért nyugtassatok meg, hogy ezeket még mindig nem kötelező olvasni.

Aug 31, 2014 93 notes

When you use internet, you use a lots of energy - jegyezte meg az imádni való feleségem. - catch the time, have rest.

Úgy érti ne tumblrezzek, vagy olvassak nyomasztó magyar hírportálokat, amíg a lányom a délutáni szundikálását végzi. Utána úgyis marhahúsleves főzés lesz.

Aug 31, 2014 11 notes

Életem egyetlen mondatban összefoglalva.

(via ernobius)

Source.

Aug 31, 2014 69,602 notes

prajmi:

szukics-magda:

prajmi:

szukics-magda:

prajmi:

mit keresel itt, tszitsza.

elado hajot jottunk megnezni. ide fogunk koltozni max. egy ev mulva

uhh, ez elég rettenetes.

megis mi a rettenetes egy kertes hazban es hozza egy hajoban???

ja, aszittem csak hajó, ház nélkül.

(amúgymeg én kifejezetten házellenes vagyok, a ház meg a hajó együtt viszont előreláthatóan tényleg sokkal több bosszúságot okozna nekem, mint örömet)

Miért?

Source.

Aug 31, 2014 25 notes
Aug 31, 2014 3 notes

Speaks hungarian?: Click here