hettie:

pappito:

subdimension:

hettie:

halkan mondom, hogy számosak, akik átlagjózsik meg átlagmérnökök, azért indultak el (többek között, vigyáztam, általánositásveszély!) hogy később ne maradjanak összezárva a sok nagypofájú, kurva tehetséges balfasszal

Szeretek átlagjózsi lenni. Sokkal jobb itt átlagjózsiként, mint amilyen ott volt, amikor nagypofájú, tehetséges balfasz voltam.

Ez a lényeg. Én mondjuk ott se voltam hiresember, világesze, passzátszélfingó, itt viszont tökéletesen megélek átlagjózsiként abból, amit tudok. Tehetségesbalfaszkodást  pedig hobbiból űzök, szabadidőmben és végre leszarhatom, hogy ez másoknak tetszik-e, mert nem függök tőle.

szabadsag. En ugyan hazakeszulok, de nem tehetsegeskedni.

Egyébként pedig van egy semmivel sem összehasonlítható bája, amikor az ember egyszál bőröndből négy év alatt felépít egy új életet/egzisztenciát - mindenféle szerzett vagy örökölt kapcsolati tőke nélkül, egy működő, igazi piacgazdaság kebelén.

Olyan, mint egy játékot újrajátszani, csak ezúttal nem a beginer fokozaton.

hettie:

pappito:

tallianmiklos:

beneipeter:

tallianmiklos:

unheimlich:

Azért már csak az is fel kéne hogy keltse a gyanúdat, hogy ez nem pont így van, hogy van valami gyanúsan hippis abban az elgondolásban, hogy a Tehetség az Interneten mindenképpen utat tör magának.

Van egy el nem hanyagolható tömeg, aki már lelépett - nem nagybetűs művészek, és nem világsztárok akarnak lenni, hanem kisbetűs mérnökök és hasonlók, és egyszerűen tisztességes körülmények között akarnak izgalmas feladatokkal foglalkozni, erre pedig sokkal nagyobb az esély olyan országokban, ahol van mikroprocesszor-gyártás, mint ott, ahol nincs.

Igazából a cikket szerintem a helyén kell kezelni, látom sokaknak nem ment. Igenis szükség volt végre egy olyan cikkre, ami elküldi a vérbe az álmodozókat. A cikk alapján ráismertem egy régi ismerősömre, aki végig nyávogott, hogy itthon nem becsülik meg a tehetségét (újságíró), és hát kint bezzeg majd. Ehhez képest kint viccen kívül csöves volt Londonban, majd 1 év után hazajött, merthogy ő bizony nem mosogat, mert hát ő tehetséges. Az egyetlen dolog, amit becsültem benne, az az volt, hogy 1 évig tartotta magát a cuki kis álmaihoz. :-)

Az, aki máshol is átlagmérnök meg átlagjózsi meg ilyesmi akar lenni, azzal semmi gond nincs, de az nem is csinál ideológiát abból, hogy ki akar menni, hanem egyszerűen csak csomagol és kimegy, osztjónapot. Ezeknek általában össze is jön, legalábbis annyi, hogy átlagjózsik lesznek kint. Ami nem gond, elvégre egy jobban működő országban, jobb életkörülményekkel mindig jobb élni.

Jaja, igazad van, csak egy idő után itt hiány lesz átlagjózsiból. Aztán akkor már majd bezár a Suzuki-gyár is, és itt marad a sok nagypofájú önjelölt tehetség.

halkan mondom, hogy számosak, akik átlagjózsik meg átlagmérnökök, azért indultak el (többek között, vigyáztam, általánositásveszély!) hogy később ne maradjanak összezárva a sok nagypofájú, kurva tehetséges balfasszal

Szeretek átlagjózsi lenni. Sokkal jobb itt átlagjózsiként, mint amilyen ott volt, amikor nagypofájú, tehetséges balfasz voltam.

Előrebocsátani való:

Rodney Hide önkormányzati miniszter és a kereskedelmi miniszterhelyettes. Néhány alkalommal felhasználta törvényadta lehetőségét, és élettársával egyetemben nyaralt, illetve utazgatott a világban. Hangsúlyoznám, a törvény szerint ez jár neki.

Azonban ő a veszedelmes neoliberális héja az új-zélandi politikai palettán, így amikor napvilágra került, hogy az adófizetők pénzéből cirka húszezer dollárt saját magára költött, szörnyű cirkusz lett.

Íme a válasza:

I have asked you here today because I want to apologise. I want to apologise to the public. I want to apologise to my colleagues and to my supporters.

But most importantly I want to apologise to the people of Epsom. I promised the people of Epsom I would make them proud of me as their MP. I have let them down.

I have made mistakes.

I have shown poor judgement. For that I am very sorry.

I accept that I have failed to live up to the important principle that I have set, that politicians should always remember that they are spending taxpayers’ money, and therefore must spend it carefully.

I am proud of the work I have done on behalf of taxpayers.

I am proud of the work I am doing in my local government portfolio on behalf of ratepayers.

I am not proud of my casual use of taxpayers’ money to take a holiday in Hawaii with my partner. That was wrong. My decision to repay that money ($10,022.40) was easy when I took the time to reflect on what I had done.

I can well understand why hard-working New Zealand families are appalled that I took such a holiday at their expense during these difficult economic times, even though no rules were broken.

I have also decided to repay the cost of my partner’s airfares for the trip to London, Canada and the United States that she accompanied me on in September. I will be providing Parliamentary Services with a cheque for $11,952.00 in the morning.

I want to publicly apologise to John Key for distracting attention away from the important job his government has in lifting New Zealand’s economic performance and providing the standard of living we all aspire to.

The Prime Minister has entrusted me with a big and important job. He is excellent to work with, and I appreciate his very generous support, especially over the last two weeks.

I have always been conscious that every dollar a government spends is a dollar out of the pocket of a hard working kiwi. But in the challenge, the hard work, and the excitement of my ministerial job I lost sight of that for myself. I fully accept that I can only demand high standards of others if I always meet the same high standards myself.

It’s not about the rules – it’s about doing the right thing.

I want to conclude by making two important commitments to the public, my colleagues and supporters.
- I will never again use taxpayers’ money for any overseas holidays.
- I will continue to work hard to do the very best job I can as a minister and a member of parliament to honour the trust that the people of Epsom have shown in electing me to represent them.

Thank you.

Az első alkalommal, ahogy csak hasonlót hallok egy magyar politikus szájából, azonnal revideálom a nézeteimet.

Szingapúr és Szaud Arábia után…

pappito:

bangkokcharlie:

Zseniális marketingblöff ez a Google Wave. Előbb végigsöpör az én is akarok, én is akarók meghívót láz, aztán amikor megvan, mindenki forgatja, mint hülyegyerek a bűvös kockát, hogy mire is jó ez az egész?

No Wave meghívó = no problem

én pont itt tartok, meghivó hiján nézem, hogy a nép értetlenül bámul és azt kérdezgeti egymástól TUNBLEREN! hogy mire jó a vév :)

Alapvetően a Wave ügyes lenne, okos és jópofa. Most még meglehetősen bugos, de főképp azért használhatatlan, mert nincsenek fent rajta azok a kapcsolataink, akikkel napi szinten kommunikálunk.

Például a mi (már egy éve futó) Skype-os konferenciacsetünket nemcsak kiválthatná, de a funkcióival jobbá is tehetné.