pappito:

subdimension:

pappito:

A Hungár naptár egy idõszámítási rendszer – hivatalos elfogadásáig hipotézis – mely szerint a Julián-naptárat az i. sz. 154. csillagászatilag visszaszámolt évben vezette be Julius Caesar.

A hivatalosan elfogadott, széles körben tanított idõpont ettõl 198 évvel tér el, a szerint az i. e. 45….

Ez a nagysikerű Heribert Illig: Kitalált Középkor c. könyvének a parafrázisa lehet, ami gyakorlatilag azt próbálja bebizonyítani, hogy a kora középkor szerzetesei - a vallási főhatóságok és a német-római császár kérésére - belehamisítottak kétszáz évet a történelembe, és Nagy Károly, illetve a Karoling Frank birodalom nem létezett cakkumpakk. (Van valami magyarázatféle arra is, hogy a nem keresztény források, többek között az akkor még igen jól működő arab történetírók mért tudnak erről a korszakról, de az már annyira hagymázas hülyeség és a tények egyszerű semmibevétele, hogy nem is tudom pontosan felidézni.)

A jobbereink azért imádják Illiget, mert az elmélete szerint nem is volt honfoglalás akkor (kitaláció az is), hanem Magyarország valójában egyenes folytatása Attila hun birodalmának, innentől meg tudjuk, csak a Szíriusz a végállomás.

Mondjuk I. Ottó meglehetősen előre látónak bizonyult, amikor a hamisítással megbízta a szerzetesek (meg mindenkit), mert arra is vette a fáradtságot, hogy fake avar emlékeket (fegyverek, díszek, sírhelyek, és települések) ásasson el a Kárpát-medencében, gondolom jókat röhögött magában, amikor arra gondolt, hogy átbassza az ezer évvel később földet túró régészeket.

ez valami másik nagyívű marhaság (napfogyatkozásokból meg ókori vajákolásból deriválta le a dezsó, hogy majd’ kétszáz év kummantás van):

A figyelmes olvasó velem együtt érzékelheti az idõzavart, amelyet
megpróbáltam követni, de képtelenség. Valerinál már a 9. században
lecserélõdik Veneto elsõ patrónusa – Szent Teodor – Szent Márkra, hiszen
gyorsan elkészült az elsõ a maival azonos alapterületû fatemplom.
Ha ez leégett volna Szent Teodor temploma sem menekült, volna meg,
márpedig annak újraépítésérõl nem szól a fáma.
Véleményem szerint az i. sz. 1018-ban velencei partot ért ereklyének,
Guistiniano Parteciaco dózse 1019-ben kelt végrendelete értelmében
öccse, Giovanni Parteciaco a Szent Zakariást tisztelõ apácáknak
a Dózse-palotával szomszédos kertjében építette fel Szent Márk
elsõ templomát, az Equilióban és Torcellóban található építõanyagok
fölhasználásával. Így logikus az, hogy Szent Teodor templomát majd
csak az új bazilika építésekor, 40 évvel késõbb kellett lebontani.
Az 1094-es felszentelés után is folytatódik a bazilika burkolása díszítése
nemes anyagokkal. Bizánc kifosztása – 1204 – után felgyorsult
a keleti elemek, kincsek felhalmozása a Bazilikában.

Illig is csillagászkodik, meg olyan forrásművekben szőrszálhasogat, amelyekről később kijelenti, hogy hamisítvány. Gondolom a jószág onnan kukázta (vagy, hogy a mostanában divatosabb értelmezéssel éljek: minden bizonnyal jól ismerték egymást Illiggel és azonos forrásokból közösen dolgoztak a problémán) az ideát, aztán hozzáadta a maga előremutató, még senki által nem prezentál következtetéseit (asszem így polkorrekt most.) Illig könyve tizensok kiadást ért meg, és csinált egy nagy kazal pénzt; én feltudnám állítani a Daniken - Nemere párhuzamot is jelen esetben.